Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 148 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-148
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lászlóffy Csaba

1990. február 17.

Lászlóffy Csaba /Kolozsvár/ számolt be arról, hogy kislányát és osztálytársait leköpdösték és hazátlannak nevezték a román fiatalok, fia hazajött, a délutáni órák elmaradtak, mert a Vatra Romaneasca tüntetést szervezett Kolozsváron. A Vatra hívei megfenyegették a román tanárokat és a román tanulókat: el ne merjék hagyni végleg az épületet /megállapodtak, hogy az újra magyar középiskola lesz/. A Vatra Romaneasca fasisztoid jelszavaival a románokat akarja mozgósítani az RMDSZ ellen. Kolozsváron valamikor 16 önálló magyar iskola volt, most kettőt sikerült több hetes huzavona után közös erőfeszítéssel előkészíteni az oktatáshoz. A Ceausescu beolvasztó politikáját szolgáló Ion Lancranjan jan. 17-én a Libertatea bukaresti lapban reményét fejezte ki, hogy ismét kiadhatja a soviniszta ideológiát propagáló munkáit. Lászlóffy Csaba mindezek ellenére bizakodó, mert reménytelennek érez minden olyan tüntetést, amelyet "gyertyáink és könyveink ellenében szerveznek". /Lászlóffy Csaba: Százfejű hidra (Háromszor is "különben"). Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

1990. június 29.

A NU hetilap 15. száma Emil Cioran Románia történelmi spirálja című írását. A szerkesztők szükségesnek tartották Cioran egykori "faji üzenetét" közzétenni, melyet c ismertetett. Cioran a védekező román magatartást hánytorgatta föl. Nagyhatalmi törekvéseket sugall, a "jelentéktelen szomszédok" rovására. Mit adtak a magyarok a világnak? - tette fel a kérdést Cioran. Válasza: asszonyokat, cigányokat. Cioran a modern Magyarországot is ultrareakciósnak nevezte. Szerinte "a magyaroknak semmi keresnivalójuk nincs már a világon..." Közben Ioan Gavra Bukarestből azt üzente: Erdélyben csak egy nép él: a román. / Lászlóffy Csaba: Mit keres Cioran úr szelleme közöttünk? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

1992. július 23.

Néhány kolozsvári értelmiségi levélben fordult Iliescu elnökhöz és Theodor Stolojan miniszterelnökhöz azzal kapcsolatban, hogy Funar polgármester kijelentette: Ceausescu jó román volt, ezzel elismerte a diktatúra helyességét. Ezek után Funar nem méltó arra, hogy elnökjelölt legyen. /Octavian Buracu, Jakab Gábor, Lászlóffy Csaba, Adrian Marino, Teodor Marginean, Szőcs Géza: Ion Iliescu úrhoz, Románia elnökéhez és Theodor Stolojan miniszterelnök úrhoz. . = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

1992. augusztus 17.

A Magyarok Világszövetsége, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Magyar Írószövetség szervezésében aug. 17-18-án Keszthelyen megrendezték a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A keszthelyi Helikon-kastélyban a találkozót Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. Az egyetemes magyar irodalmi értékek közös védelme jegyében hangzott el Jókai Anna írószövetségi elnök és Pomogáts Béla beszéde. Csoóri Sándor a világkongresszus szervezése miatt nem tudott eljönni, felolvasták meleg hangú üdvözletét. Elhangzottak a szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai és nyugati emigrációs magyar irodalmak helyzetéről szóló előadások. Az erdélyi magyar irodalomról Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba szóltak. Visszásnak egyelten hozzászólás tűnt, a Párizsban élő Papp Tiboré, aki igazolta, hogy az emigrációban élő írók némelyikének fogalma sincs a kisebbségek létkérdéseiről. /Gál Éva Emese: A magyar írók első világtalálkozójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1993. december 8.

Nem engedélyezik Kolozsváron a magyar nyelvű felsőfokú zenei képzést. Elutasították a magyar zenetanárok kérését, hogy magyar nyelvű csoportokat hozzanak létre a konzervatóriumban. Minderről a tanárok memorandumot juttattak el az amerikai Magyar Emberjogi Alapítványhoz. /Lászlóffy Csaba: A homo regius vagy homogenizálás "közös nyelve" a zene? = Szabadság (Kolozsvár), de. 8./

1994. május 4.

Ápr. 28-án, Jósika Miklós születésének 200. évfordulóján ünnepségsorozat zajlott le az EMKE, a helyi RMDSZ és az egyházak szervezésében. Emléktáblát helyeztek el az író szülőházán, beszédet mondott Ioan Bembea polgármester és Bartalis Árpád plébános. Ezután a város nagy szülötteinek emlékét megörökítő "tordai Pantheonban", a református templomkertben avatták fel az író emléktábláját. A kortárs alkotók főhajtását Lászlóffy Csaba Jósikáról írott monodrámájából a tordai színházban felolvasott részletekkel fejezték ki. /RMDSZ Tájékoztató, 275. sz., máj. 4./

1995. május 12.

Szabadkán rendezték meg az Ötágú Síp második találkozóját, ahol a kárpátmedencei magyar írók jöttek össze. Az egyik erdélyi résztvevő Lászlóffy Csaba volt, aki beszámolt élményeiről. Pótolhatatlan értékű könyvet kapott ajándékba a rendezőktől, Botik József-Csorba Béla-Dudás Károly szerzőhármas munkáját: Eltévedt mezsgyekövek. Adalékok a délvidéki magyarság történetéhez 1918-1993 /Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest/. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

1995. június 24.

Jún. 24-én Marosvécsen ünnepélyesen leleplezték Kemény János szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hirdetett igét a báró Kemény Jánosra emlékezés napján. Kiss Jenő költő, a Helikon írói csoportosulás egyetlen élő tagja és Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN Klub elnöke és Székely József marosvécsi esperes emlékezett az irodalom nagy mecénására, majd Bogdán István kolozsvári színész mondott el részleteket Dsida Jenő Psalmus Hungaricus című költeményéből, Lászlóffy Csaba legfrissebb szonettjét - Marosvécsi kaland - olvasta fel, végül Kemény János fia, Kemény Miklós szólt az egybegyűltekhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./ Ugyanerről: 1297. sz. jegyzet.

1995. november 27.

Tar Károly családi okok miatt leköszönt az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ intézői tisztségéből. Számot adott arról, mit tett kilenc hónapos működése alatt. Az ESZC első könyvsorozatának négy könyve nyomdába került, a Reményik, a Bánffy és az Emlékkönyv a kolozsvári Glória Nyomdában nyomásra készen áll. A céh működésének alapját a fiókszervezetek képezik, az ESZC könyvadományaival mindenütt kiskönyvtárat alakíthattak ki maguknak. Megnyílt és működik az ESZC központi irodája. A második könyvsorozatot Lászlóffy Csaba vezetésével négytagú szerkesztőség készíti elő. Eddigi munkatársa, Eszényi Noémi lesz a jövőben az ESZC intézője. Az ESZC-nek 1959 tagja van. Nagy szükség van a támogatásra, a háború előtti Céh 28 000 magyarországi pártoló tagot számlált. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

1996. április 20.

A Floridában élő Wass Albert lett a nemrég elhunyt Kiss Jenő helyett az Erdélyi Szépmíves Céh tiszteletbeli elnöke. Az ápr. 15-i rendkívüli közgyűlésen újraalakították a vezetőséget, mert az haláleset, betegségek, kivándorlások következtében lemorzsolódott. Szőcs Géza maradt az elnök. Az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ 1990-es újraindulása óta 1800 taggal rendelkező szervezetté alakult, melynek székháza is van. Lemaradás van a könyvkiadás terén, 1995-ig mindössze két könyv és négy füzet jelent meg. Rövidesen megjelenik Bánffy Miklós Erdély-trilógiája. Az ESZC-t az Erdélyi Híradó Könyv- és Lapterjesztő Vállalat segíti anyagiakkal. Az új ideiglenes szerkesztőbizottság tagjai között van Csutak István, Szőcs István és Lászlóffy Csaba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21., Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 24./

1997. január 20.

1996. december derekán Székelyszentléleken volt a díjkiosztó ünnepsége annak a színműpályázatnak, amelyet a Jádzó Társaság, az EMKE és a helyi Vadrózsák Művelődési Egyesület közösen hirdetett meg. Balázsi Dénes Székelyszentléleken tanít, rendbehozta a művelődési otthont, létrehozta a helyi művelődési egyesületet, majd látta azt, hogy a színjátszó csoportok híján vannak megfelelő színpadi alkotásoknak, azért fordult az EMKÉ-hez, így született meg a pályázat színművek írására. A pályázat eredményhirdetése előtt felavatták a felújított művelődési ház homlokzatán elhelyezett millecentenáriumi emléktáblát, iskolások elszavalták Dsida Jenő Psalmus Hungaricusát, majd a megjelentek megtekinthették a Honfoglalási leletek díszítő művészete című kiállítást, amelyet a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumból kölcsönöztek. Ezután kezdődött a székelyszentléleki I. Falusi Színjátszó Fesztivál, ennek keretében volt a színműpályázat eredményhirdetése. Első díjat nem adtak ki. Második díjat Lakatos Mihály, a harmadikat megosztva Jancsó Miklós színésznek és Lászlóffy Csabának ítélték oda. Lakatos Mihály jelenleg Szegeden tanul, magyar-francia szakon, de utána hazatér. Most novelláskötetén dolgozik, az első 1995-ben jelent meg, a Mentor Kiadónál. Jancsó Miklós harminc éves színész, írásait a Romániai Magyar Szó szokta közölni, megjelenés előtt áll Játék az élettel című, regényét, humoreszkjeit tartalmazó kötete. Lászlóffy Csaba örül annak, hogy itt bemutatják színművét. - Forrai Tibor Homoródszentpálról érkezett színjátszó csoportjával. Elmondta, hogy falujukban ifjúsági és gyermekcsoport van, de időszakosan fellép a cigányok és a házasemberek színjátszó csoportja is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

1997. szeptember 4.

Rövidesen megjelenik egy magyar történelmi olvasókönyv és A magyarság rövid története első kötete. A szerzők: Lászlóffy Csaba és Varga Domokos. Ez azért fontos, mert végre VI. és VII. osztályosok is tanulni fogják a magyar történelmet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1997. december 18.

Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezete és a Felsőháromszéki Vállalkozók Klubja közös meghívásának eleget téve 1997. december 18-án Örsi Imre, az Állami Vagyon Alap Igazgatótanácsának tagja találkozott a kézdiszéki vállalkozókkal. A találkozón Örsi Imre és Tamás Sándor Kovászna megyei (kézdiszéki) képviselő többek között a privatizációs folyamatról tájékoztatta a jelenlévőket. 8/ Az 1997-es Berzsenyi-díjat, amely "odaítélhető itthon, kisebbségben és a diaszpórában élő személynek, aki a romlás, szétszóratás és a szétszóródás annyi ténye ellenére is kis közösségek szellemi összetartozását emberség és magyarság jegyében példaszerű erkölcsiséggel szolgálja és képviseli", Lászlóffy Csabának ítélte oda a Berzsenyi Társaság elnöksége. Az 1988-ban alapított díjat a társaság elnöke, az alapító Takáts Gyula kaposvári költő nyújtotta át dec. 11-én a kitüntetettnek, Kaposváron, a városháza dísztermében. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

1998. május 6.

A Tinivár Könyv- és Lapkiadó /Kolozsvár/ 1991. márc. 25-én alakult meg, ismertette helyzetüket dr. Bartha Zoltán, a kiadó vezetője. Első kiadványuk a Tinikoktél volt, a 10 000 példányban megjelenő diáklap. Négy számot tudtak csak kiadni, anyagi gondok miatt nem mehetett tovább. Molnos Lajos volt a főszerkesztő, azóta is mondja, jó lenne, ha újjászületne a lap. 1992-től kiadják a Diákabrakot, eleinte 300, majd 1500 példányban 1996 decemberében eljutottak a 16 ezres példányszámig. Árat kellett emelniük, ez a példányszám zuhanásával járt, de a 10 ezres példányszámnál megmaradtak. Évente 9 számot adnak ki. Könyveket is adnak ki. Legsikerültebb az Elődeink című mese- és balladagyűjtemény, ebből eddig 8500 példány fogyott el. Kiadták Lászlóffy Csaba A magyarság rövid története című könyvét. Sikerkönyvük a Diákévkönyv. Ebben szeptember 15-vel kezdődik az év. A másik a Maturadusok. Három évvel ezelőtt kezdték el, 1997-ben kiléptek Erdélyből és bevették a kötetbe a délvidéki, kárpátaljai és németországi magyar nyelven érettségizők névsorát is. Szlovákiából nem sikerült a névsort megkapniuk. Iskoláról iskolára járva népszerűsítik és árulják könyveiket. /Kisgyörgy Réka: Szólni a fiatalokhoz. Interjú dr. Bartha Zoltánnal, a kolozsvári Tinivár Könyv- és Lapkiadó vezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

1998. szeptember 30.

Dr. Adrian Krudy magyar származású /Budapesten született 1920-ban, 1944 óta külföldön, 1950-től az USÁ-ban él/ röntgenszakorvos fordításában megjelent T. S. Eliot: The Waste land - A kopár föld /Tinivár, Kolozsvár, 1998/ című kétnyelvű kötet. Eliot költeményét már többen fordították /Weöres Sándor: A puszta ország, Vas István: Átok földje, Szász János. A puszta ország/, Krudy azonban fontosnak tartotta a verset kísérő hatalmas jegyzetanyag miatt az újbóli átültetést. /Lászlóffy Csaba: Az első kétnyelvű /angol-magyar/ Eliot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

1999. május 13.

Megdöbbentő a világ bántó, súlyos félretájékoztatása. "Most, midőn a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének kutatója elismeri nekünk - annyi hallgatás, halogatás után ez már nem "bizalmas" -, hogy a Magyarország szomszédos országaiba kényszerült magyar kisebbségek ügye még ma sincs benne a nemzetközi kisebbségkutatás programjában, "többek között a magyar tudományosság", "a politikai döntéshozók" mulasztása miatt. A magyar nemzet határon túlra szorult részeinek feltérképezése annyi hazug, alattomos évtized után miért is lenne fontos éppen most, Bosznia, Koszovó idején (főleg a szerbek folytattak s folytatnak intenzív etnikai földrajzi térképezést), hiszen a Kolozsvárra ellátogató magyar szakember őszinte véleménye szerint is:"például Erdélyben a békés egymás mellett élés uralkodik"...Mi aztán tudjuk: mennyire uralkodik!" Lászlóffy Csaba sok idézettel mutatta be a félretájékoztatást. /Lászlóffy Csaba: A történelmi emlékezet zavarai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./

1999. július 2.

Július 2-án mutatták be Lászlóffy Csaba Hosszú Galopp Liliputban /Kriterion/ című legújabb könyvét Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. Lászlóffy Csaba az idén töltötte hatvanadik életévét, a megjelent mű így egyfajta ünnepi kötet kíván lenni. A műben a szerző neves személyiségeket választott ki és helyezett írásai középpontjába. /Erdei Róbert: Lászlóffy Csaba Hosszú Galopp Liliputban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

1999. július 10.

Demény Péter, a Kriterion szerkesztője beszámolt a kiadó 1999. évi tevékenységéről, a megjelent kötetekről és könyvtervekről. Az első félév sikeres volt. Kiemelkedő Hervay Gizella: Az idő körei című, a Romániai Magyar Írók sorozatban megjelent kötete, mely a költőnő összegyűjtött verseit tartalmazza, valamint Benkő József Transsylvania specialis című műve. Ez a Fehér Könyvek sorozatban megjelent könyv aprólékosságig menő leírása a tizennyolcadik századi Erdélynek, Orbán Balázs A Székelyföld leírása elődjének is tekinthető. A Romániai Magyar Írók sorozatban - mely olyan írók műveit közli, ahol az életmű már lezárult -, megemlíthető Székely János Semmi - soha, valamint Páskándi Géza: Erdélyi triptichon című kötete. A Téka sorozatban Kis András levéltáros összeállításában a Boszorkányok, kuruzslók, szalmakoszorús paráznák című kötet jelent meg, mely a XVI-XIX. század boszorkánypereivel foglalkozik. A középiskolásoknak és egyetemistáknak szánt Kincses Könyvtár sorozatban látott napvilágot Dienes István: A honfoglaló magyarok. Megjelent még Murvai László: Bárd Oszkár monográfia, Fodor Sándor: Bimbi tábornok, Pusztai János: Csapdában, Tüdős S. Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. század alkonyán, Benkő József: Ószékely népballadák. A közeljövőben a Történelmi Regények sorozatban hozzák ki Makkai Sándor: Sárga vihar című kötetét, a másik a Gordiusz sorozat, melyben V. András János fordításában Lucian Boia román történész egy művét jelentetik meg. - Az anyagi fedezetet többnyire pályázatok útján sikerül előteremteniük, elsősorban a román, illetve a magyar művelődési minisztériumtól, valamint a Soros Alapítványtól (bár ez utóbbi kezdi felfüggeszteni könyvprogramját, egyre szűkebb keretek között támogatja a könyvkiadást). Olykor önköltségen is adunk ki köteteket (pl. Egyed Emese: Mesék, Lászlóffy Csaba: Hosszú galopp Liliputban). A budapesti Magyar Könyvklubbal közösen jelentették meg Szilágyi Domokos: Leltár az évszakokról című kötetét. /Kriterion 1999 - első félév. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

1999. július 14.

A Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ jelenteti meg a Diákabrakot és a Géniuszt. Az előbbiből nyolc szám jelent meg az idén, ha hozzávesszük a Kánikulát, a Tinivár nyári magazinját is, mely lényegében három Diákabrak egy kötetbe sűrítve. Idén indul a Géniusz (alcíme: Ifjúsági ismeretterjesztő szemle), már három szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó megjelent kötetei között van Horváth István: Harmatgyöngy, Nagy Olga: A szabadság hat napja, Kiss-Bitay Éva: Sárkányok alkonya, Zsakó Magdolna: A Maghreb gyöngye, Horváth Arany: Az elrabolt méltóság, Lászlóffy Csaba-Varga Domokos: A magyarság rövid története (III. kötet), G. Katona József: Fecskék havazásban, Rónaky Edit: Kész röhej és Ambrus Lajos: A kolontos legény. Újra megjelent egyik legsikeresebb kiadványuk, a Maturandusok (V. szám). Tervezik a hetedik Diákévkönyv kiadását, egy angol-magyar diákszótár megszerkesztését, és ezenkívül hét-nyolc kötet megjelentetését (Csősz Irma: Disznajói Rhédeyek és Fráterek nyomában, Pávai György: Energiahordozók, Vallasek Júlia: Angol mesék, Tolna Éva: Közös játék, közös öröm, Szabó Csaba: A tátorján szél, Kozma Dezső: Eleven örökség, Zsakó Magdolna: Karthágótól Asszuánig). - Anyagi szempontból hullámvölgyben vannak. /Erdei Róbert: Tinivár Kiadó - Megvalósítások és tervek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

1999. július 29.

Lászlóffy Csaba és Varga Domokos A magyarság rövid története /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című, főként fiataloknak készült történelmi visszapillantása az első világháború befejezésétől kíséri nyomon a magyarság sorsának alakulását a megmaradt anyaország és a szomszédos utódállamok területén. /A magyarság rövid története. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

1999. augusztus 24.

Bartha Zoltán, a Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ igazgatója ismertette a kiadó tevékenységét. Ha ma Romániában egy magyar nyelvű könyv hétezer példányban jelenik meg, az már csoda: egyetlen jó nevű kiadó sem reszkíroz ekkora példányszámot, még ha az erdélyi magyarság egészét célozná is meg. Egy-egy verseskötetet kb. 500 példányban, szépirodalmat pedig 1000-1200 példányban adnak ki. 1991 decemberében jelent első termékük, a 32 oldalas Tinikoktél. Az első számot 10 ezer példányban adták el, majd átmeneti pénzhiány miatt a negyedik szám után felfüggesztették a kiadását. 1992-től indították útjára a Diákabrakot, ami most már a VIII. évfolyamában jár. - Három évvel ezelőtt adták ki a Kilencedikes leszek című szöveg- és nyelvtani "példatárat" a felvételizni szándékozó nyolcadikosok számára, s az eredeti 5500-as példányszámra majdhogynem rá kellett duplázni, 8000 fogyott el. Az Elődeink című válogatás ötezres példányszámát is még kétezerrel meg kellett toldaniuk, Diákévkönyvekre jelenleg 4500- 5500 körül van igény, a tavaly kiadott Árpád-vér című ifjúsági regény - III. Béla király regényes életrajza - 7000 példányban került piacra és mostanra mind elkelt. Hasonló sikere volt minden kiadványuknak, az óvodásoknak készített kifestőkönyvektől Szilágyi Domokos eddig kiadatlan verseinek gyűjteményéig, vagy a portugál-baszk-galego mesefordításoktól a románul és magyarul kiadott Dsida-kötetig, az ifjúsági regényektől a szórakoztató francia nyelvtani összeállításig. Nemcsak fiataloknak szóló könyveket adnak ki. Sikeres volt dr. Molnárfi Tibor tanulmánya a Szent Koronáról, a Kós Károly egyetemessége című válogatás, Solymár József mitológiai elbeszélésgyűjteménye, Horváth Arany riportkötete, Veres József sci-fi-regénye és mások. Az igazgató szívéhez legközelebb álló két könyv Lászlóffy Csaba és Varga Domokos A magyarság története című négykötetes összefoglalója, valamint az idén ötödjére megjelent Maturandusok című kiadvány, melyet kordokumentumként fognak nyilvántartani nemcsak itthon, hanem mindenütt, ahol magyarok élnek. Készülő könyvek között van az angol-magyar diákszótár, folytatják új folyóiratuk, a Géniusz kiadását. /Molnár Judit: Tinivár Kiadó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./

1999. október 5.

Lászlóffy Csaba és Varga Domokos A magyarság rövid története című munkája negyedik, záró kötetének 1918-tól Trianonig és Trianon után fejezetei sok érdekes, új dokumentumot felhasználva, az eddig kényesnek tartott részletekre, tragikus eseményekre is kitérnek. Újszerűen tagolja a kötet a feldarabolt magyarság sorsát. Károlyi Mihály gróf felelőtlen, káros szereplése, a vörös terror, valamint a békebíróság elfogult döntése előtt az országba keleten és délen betörő román és szerb csapatok gyilkos rémtettei, Budapest önkényes román megszállása és a fosztogatás - csak néhány kérdés, amelyet a történészek eddig elhallgattak, és emiatt az anyaországban is nemzedékek sora nőtt fel szemellenzővel, tudatlanul. Lászlóffy Csaba a Kossuth Rádióban beszélt a könyvről. "Ezt a könyvet azért kellett megírni, mert határon innen és túl nagyon sok minden nem hangzott el az utóbbi évtizedekben", hangsúlyozta. Teljesen hiánycikk a magyar nemzet története, a nemzeté, melynek a lecsatolt területek a részei. A magyarországi szakkönyvekben, az egyetemi oktatás szintjén hol szerepel az az ötezer Dél-Fehér megyei magyar áldozat, akiket azért gyilkoltak meg - bűnözők és pópák -, mert rájuk mondták, hogy "ungur"-ok, tette fel a kérdést. Az "őszirózsás forradalom" még mindig meghamisítva jutott a magyar érettségizők könyveibe, s csak részleteiben megírva. Károlyi Mihálynak a bűnös szerepét dokumentumszerűen meg kell írni. Nagyon fontos a román megszállás, amiről soha nem esett szó az öt-hatszáz oldalas magyar történelemkönyvekben, és most, hogy írnak róla, hát néhány mondat erejéig. Az olyan korszaka volt Magyarországnak, amely öt-hatezer ember életébe került. A román betörés törvénytelen volt, és Budapest megszállása egyenlő volt a fosztogatással, amely odáig fajult, hogy Clemenceau, a román ügyek pártfogója, nagyon gondolkodott azon, hogy meg kellene változtatni a már amúgy is igazságtalannak látott helyzetet. /A történelmi igazság szolgálatában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

1999. október 19.

Az aradi összjáték és a színjáték változatlanul eredményesnek bizonyult, állapította meg Lászlóffy Csaba. "Funarióta és vadimtudorkodó banditizmus és tucatnyi per után is szabad uszítás." - Radu Vasile kormányfőt így jellemezte Gabriel Andreescu és Emil Hurezeanu: "Miniszterelnökké való felmentése napján megtette első hódoló látogatását Teoctist pátriárkánál, egy legújabb típusú felesleges-szuper reklám-BMW-ben; mint személyiség így fejezte ki, reflektorfényben, nem szokványos vonzalmát a nyugati modernség és a nemzeti hagyomány iránt Hol a KDNPP és Románia elnöke akar lenni, hol nem akar. Hol szövetségre akar lépni az RTDP-vel, hol mindenkinek megtiltja azt, amiről pár héttel előtt még úgy hitte, hogy megmentheti vele Romániát. Hol tiszteletben tartja a vallásgyakorlás demokratikus szabályainak betűjét és szellemét, hol meghunyászkodik a pátriárka ideges pásztorbotja előtt. Hol van, hol nincs. Ingatag, megfoghatatlanul illékony, jellegtelen, meggyőződés nélküli kormányfő." - Amikor a román miniszterelnök Orbán Viktornak megígért valamit, ő maga is tudta, hogy nem mond igazat. Miért nem világosította föl hát senki a fiatal magyar miniszterelnököt? - kérdezte Lászlóffy, hozzátéve: "emberi, nemzeti méltóságunkban sértenek meg nap mint nap." Magyar részről mindvégig minimalizálni igyekeztek a sajtó, a politikusok és a provokátorok mocskolódásait, gyűlöletszítását. Vajon milyen csodára várnak a magas rangú magyar politikusok, kérdezte Lászlóffy. /Lászlóffy Csaba: Képzeld, hogy beteg! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 19./

1999. október 26.

Budapesten a Magyar Írószövetség Bajza utcai székházában, az 1956-os forradalom hőseire és áldozataira emlékező koszorúzás után, az idén negyedik alkalommal adták át az Arany János-díjakat és jutalmakat. A hat díjazott író között (Kabdebó Tamás - Nagy-Britannia, Rákosy Gergely, Kertész Ákos, Olasz Sándor, Tóth Erzsébet - Magyarország) Erdélyből Lászlóffy Csaba vehette át Jókai Annától szépirodalmi munkássága szakmai elismeréséért a Magyar Írószövetség Arany János Alapítványa kuratóriumának jutalmát. /Kiosztották az Arany János-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

2000. március 22.

Kolozsváron átadták a Kolozsvári Írók Társaságának 1999-es évi díjait. A tavalyi esztendő legsikeresebb irodalmi műveinek kijáró díjat tizenhárom szerző kapta meg, köztük hárman magyarok: Egyed Emese Mesék (Märchen) magyar-német prózakötete, Gaal György Tört kövön és porladó kereszten című esszékötete és Lászlóffy Csaba Hosszú galopp Liliputba című prózája részesült ebben az elismerésben. /Hárman a tizenháromból. Átadták a Kolozsvári Írók Társaságának 1999-es évi díjait. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

2000. március 24.

Beke Sándor a semmiből teremtette meg Székelyudvarhelyen az Erdélyi Gondolat Könyvkiadót, 1991-ben Az indulás évétől, 1991-től 1999 végéig 59 könyvet jelentetett meg, ebből 37-et már saját nyomdában nyomtak. A néprajzi munkák dominálnak, de jelentek meg memoár-kötetek, esszék, nyelvművelő írások, gyermekirodalmi és szépirodalmi munkák, monográfiák, tanulmányok is. A kiadónál rendszeresen közlő szerzők között van Nagy Olga (öt kötettel), Cseke Péter, Kozma Dezső, Lászlóffy Csaba, Murádin László kolozsváriak, de vannak jeles székelyföldi szerzőik is, mint Ráduly János. A jelenlegi helyzetben nem kifizetődő vállalkozás a könyvkiadás. A papír- és nyomdaköltségek olyan magasak, hogy támogatás nélkül eladhatatlanok lennének a könyvek. Az Erdélyi Gondolat 1997 óta saját korszerű nyomdával és a nyomdai előkészítéshez szükséges felszereléssel rendelkezik. A nagyobb könyvforgalmazó cégek révén kiadványaik valamennyi erdélyi nagyvárosban megvásárolhatók a könyvesboltokban. Ezenkívül postán is lehet vásárolni. A postán rendelt könyvekből kirajzolódott olvasótáboruk megyénkénti megoszlása. Százalékokban kifejezve Háromszék - 31,5, Maros - 22,36, Bihar - 9,61, Hargita - 7,81, Szatmár - 6,8, Brassó - 5,4, Kolozs - 4,24, Beszterce-Naszód - 3,99, Szilágy - 3,45, Szeben - 2,82, Hunyad - 1,58, Arad - 0,14, Temes - 0,12. Erdélyi Gondolatnál a néprajzi munkák mellett más értékes kiadványok is megjelentek, mint M. Hubbes Éva Székelyudvarhely egykori nyomdái és kiadványaik, vagy Ferenczi István Besenyő szállások a Nagy-Szamos - Sajó mentén című tanulmánykötete. - A kiadó a Székely Útkereső kulturális lapból nőtte ki magát. Most már az irodalmi és művelődési folyóirat, illetve a folyóirat vonzáskörébe tartozó kiadványok is az Erdélyi Gondolat gondozásában jelennek meg. /Sarány István: Erdélyi gondolat. Könyvműhely Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 24./

2000. augusztus 29.

Demény Péter a Reményik Sándorra emlékezés kapcsán kifejtette, hogy a diktatúra véget ért, ″egy nép nem adhatja át magát a mélabúnak: egy népnek lennie kell mindenekfölött.″ A nosztalgia többet árt, mint használ. Ideje volna elfogadni, hogy ″ugyanannyira vágyunk szeretetre, mint más népek fiai szoktak.″ /Demény Péter: Isten és szerelem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./ Lászlóffy Csaba elutasította Demény Péter véleményét, hogy az ünnepek ″egy fogcsikorgató népnek készülnek″... Demény szerint ″a diktatúra véget ért″... ″az ellenállás tétje megszűnt″. Lászlóffy megkérdezte: hát a magyarellenes, ″az ördög nyelve″-ellenes román egyházi uszítás: a klézsei tudósítás ugyanabban a lapszámban? /Ugyanis a Krónika azon száma ezzel a címmel tudósított: Akadályozzák a moldvai csángómagyar képviselők munkáját./ Lászlóffy tovább kérdezett: vajon Bánffy Miklós, Kós Károly, Berde Mária, Reményik kortársai csak a fogukat vicsorgatták? ″Hát a másfél milliós magyar közösség, mindazok, akik elszenvedték a véres pogrommal körített választásokat, a földek és erdők, egyházi javak elkobozását és az iskolák bezárását?!″ /Lászlóffy Csaba: Tehén és takarmány. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./

2000. november 29.

A mostani választás annak a népnek a választása volt, amelyik Dobrudzsát a bolgárok, zsidók kiüldözésével, irtásával s beolvasztásával "egységes román területté" tette; "annak a népnek a választása, amely soha nem tartotta be saját gyulafehérvári határozatainak az Erdélyben élő más nemzetekre vonatkozó ígéreteit; amely híven szolgálta a legembertelenebb Ceausescu-féle diktatúrát, és most is virágot visz a kivégzett zsarnok sírjához" - állapította meg Lászlóffy Csaba. "A kizárólagosságra törekvő nagynemzeti eszmének köszönhető mindez..." "Ki kell mondani a szót, melyet az RMDSZ vezetői is elhallgattak e tragikus pillanatban: a román sovinizmus! Hatvan év után mire lesz képes újra?" /Lászlóffy Csaba: Nem árnyékbokszolás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2000. december 30.

A nemrég megjelent esszékötet /Penna Historiae, Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2000/ tíz kiváló romániai magyar szerzőt vonultat fel, akik arra kíséreltek meg válaszolni: Ment-e elébb az erdélyi világ és a hazai sorskerék? Néhai Székely János író a kérdésben már "nemzeti botrányt″ vélt észlelni, mert szerinte a nacionalizmus ott kezdődik, ahol az etnikum-központú felfogás. Vagy fordítva. A szerző kifejtette, hogy Romániában rengeteg a csalás, az átlátszó politikai trükk, mert visszaélnek a nemzettudattal. Lászlóffy Aladár esszéje szerint a történelem kezdete óta az országalapítás és -építés technológiája változatlan: nem a méltányosságra, hanem az erőre és az erőszakra épül. A nemrég elhunyt marxista filozófus, Gáll Ernő professzor szerint abban van a közép-kelet-európai, sorstragédia lényege, hogy e régió eltűnt az európai nagyhatalmak által megrajzolt kontinens-térképről, azaz elrabolták közös identitásunkat. Szilágyi Júlia az írástudók felelősségéről szólt, valamint az ettől elválaszthatatlan küldetéstudatról. Lászlóffy Csaba író, Kovács Ferenc kritikus, esszéíró, Veress Dániel és Sebestyén Mihály írt a kötetbe. /Kisgyörgy Réka: A történelem írótolla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2001. március 5.

Márc. 2-án Kolozsváron, a Heltai-pinceklubban bemutatták Dániel Károly Misi bácsi rózsái a /Erdélyi Híradó Könyvkiadó, Kolozsvár/ című novelláskötetét. Lászlóffy Csaba a kötet gondozójaként méltatta az orvos-író munkáit. /Sándor Boglárka Ágnes: Rózsák a pinceklubban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-148




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998